A kémiai iszapokat összetett összetétel és nagyon változó fizikai tulajdonságok jellemzik. Jellemző jellemzői az ingadozó szilárdanyag-koncentráció, a széles részecskeméret-eloszlás, a megnövekedett viszkozitás, a korrozív vagy mérgező összetevők, valamint a szigorú környezetvédelmi követelmények. Ahogy a vegyszergyártás egyre inkább a folyamatos és automatizált folyamatok felé tolódik el, a szilárd-folyadék elválasztó berendezés kiválasztása kritikus döntési ponttá válik.
Dekantáló centrifugák és a szűrőberendezések két alapvetően eltérő elválasztási technológiát képviselnek. Mindegyik technológia különálló alkalmazási határfeltételek között működik, amelyek meghatározzák a kémiai hígtrágya feldolgozására való alkalmasságot.
A szűrőberendezések nyomáskülönbségre vagy vákuumra támaszkodnak az elválasztás hajtóerejeként. A szilárd részecskéket a szűrőközeg visszatartja, fokozatosan szűrőpogácsát képezve, amely másodlagos szűrőrétegként működik. Ez a mechanizmus akkor működik hatékonyan, ha a szilárd anyagok viszonylag durvák, összenyomhatatlanok, és képesek áteresztő pogácsa-szerkezet kialakítására.
Finom részecskéket, kolloid szilárd anyagokat vagy összenyomható anyagokat tartalmazó vegyi iszapokban a szűrési ellenállás gyorsan növekszik, ahogy a pogácsa vastagsága nő. Az áramlási sebesség csökken, a ciklusidők meghosszabbodnak, és a stabil áteresztőképességet nehéz fenntartani. Ezek a jellemzők egyértelmű korlátot határoznak meg a szűrőberendezések számára.
A dekantáló centrifugák nagy centrifugális erővel működnek, gyakran több ezerszer nagyobb, mint a gravitáció. Az elválasztás hatékonysága elsősorban a sűrűségkülönbségtől és a centrifugális gyorsulástól függ, nem pedig a pogácsa áteresztőképességétől. Ez lehetővé teszi, hogy a dekantáló centrifugák megbízhatóbban dolgozzák fel a finom, lassan ülepedő részecskéket és a kémiailag összetett iszapokat, és szélesebb működési határt hoznak létre az igényes vegyi alkalmazásokban.
A legtöbb szűrőrendszer szakaszos vagy félfolyamatos üzemmódban működik. A szűrőpogácsa képződése, kiürítése és a szűrőközeg regenerálása megszakítja a folyamat folytonosságát. Állandósult állapotú reakciókat vagy kristályosodási folyamatokat végzõ vegyi üzemekben az ilyen megszakítások megzavarhatják az upstream és a downstream egységeket.
A dekantáló centrifugákat teljesen folyamatos működésre tervezték, lehetővé téve a megszakítás nélküli adagolást, szétválasztást és a szilárd anyagok kiürítését. Ez az üzemmód jól illeszkedik a folyamatos vegyi reaktorokhoz, extraktorokhoz és kristályosítókhoz. A stabil tömegegyensúlyt és állandó termékminőséget megkövetelő gyártási környezetben a folyamatos működés kulcsfontosságú határt jelent, ahol a dekantáló centrifugák egyértelmű előnyöket mutatnak a szűrőberendezésekkel szemben.
A szűrőberendezések hatékonyan teljesítenek egy viszonylag szűk szilárdanyag-koncentráció-tartományban. A takarmány szilárdanyag-tartalmának növekedésével a szűrőpogácsa vastagsága gyorsan nő, ami meghosszabbítja a szűrési ciklusokat és csökkenti az áteresztőképességet. A magas szilárdanyag-tartalmú iszapok idő előtti eltömődést vagy egyenetlen pogácsaképződést is okozhatnak.
A dekantáló centrifugák elviselik a takarmány-szilárdanyag-koncentráció nagy ingadozásait, általában az alacsony egyszámjegyű szilárdanyag-tartalomtól a 40 tömeg% feletti iszapig terjedő zagyokat kezelik. A tál sebességének, a sebességkülönbségnek és a tómélységnek a beállításával a dekantáló centrifugák megőrzik az elválasztás stabilitását még nagy terhelés mellett is. Ez a rugalmasság fontos határt szab a változó takarmányozási jellemzőkkel rendelkező kémiai hígtrágya-feldolgozásnak.
A viszkozitás és az áramlási viselkedés erősen befolyásolja az elválasztási teljesítményt. A szűrés a porózus közegen keresztül történő folyadékáramláson alapul, így érzékennyé válik a viszkozitás növekedésére. A nem newtoni vagy nyírással hígító kémiai iszapok gyakran súlyos átviteli korlátozásokat szenvednek a szűrőrendszerekben.
A dekantáló centrifugák mechanikus szállítást és centrifugális erőt alkalmaznak, csökkentve a folyadékáteresztő képességtől való függőséget. A nagy viszkozitású és nyírásra érzékeny vegyi iszapok hatékonyabban dolgozhatók fel, ha megfelelő nyomatékkapacitást és megfelelő csavarozást alkalmaznak. Ez a képesség kiterjeszti a dekantáló centrifugák használhatósági határait speciális és finomkémiai alkalmazásokban.
Sok kémiai iszap tartalmaz veszélyes, illékony vagy maró anyagokat. A nyitott vagy félig nyitott szűrőrendszerek szabaddá teszik a szűrletet és a szűrőpogácsát a kiürítés során, ami növeli a gőzkibocsátással, a kezelő biztonságával és a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos kockázatokat.
A dekantáló centrifugák teljesen zárt kialakításúak, lehetővé téve az inert gáz bevonását, a gőz visszatartását és a szabályozott kibocsátást. Ez a konfiguráció támogatja a robbanásbiztos szabványoknak, a VOC-kibocsátási előírásoknak és a szigorú környezetvédelmi ellenőrzési követelményeknek való megfelelést. A biztonság szempontjából kritikus kémiai környezetben ezek a tényezők határozzák meg a dekantáló centrifugákat előnyben részesítő alkalmazási határt.
A szűrőberendezések optimális körülmények között alacsony pogácsa nedvességtartalmat tudnak elérni, így alkalmasak a maximális szárazságot igénylő alkalmazásokhoz. A szűrési teljesítmény azonban érzékeny az adagolás ingadozására, a szűrőanyag állapotára és a kezelő beavatkozására.
A dekantáló centrifugák jellemzően néhány szűrési módszerhez képest valamivel magasabb maradék nedvességtartalmú szilárd anyagokat állítanak elő, de lényegesen jobb konzisztenciával. A folyamatos mechanikus szétválasztás biztosítja a termék stabil minőségét hosszú üzemidőn keresztül. Azokban a kémiai eljárásokban, ahol az egyenletesség és az ismételhetőség meghaladja a maximális szárazságot, ez a stabilitás határozza meg a dekantáló centrifuga alkalmazásának gyakorlati határait.
A szűrőrendszerek nagymértékben támaszkodnak fogyó alkatrészekre, például szűrőkendőkre, lemezekre és tömítésekre. A koptató vagy kristályosodó vegyi iszapokban a csere gyakorisága és a karbantartási munka jelentősen megnőhet.
A dekantáló centrifugák nagyobb kezdeti befektetést igényelnek, de kopás- és korrózióálló anyagokkal felszerelve profitálnak az automatizálásból, a kisebb munkaerő-függőségből és a hosszú távú tartósságból. A folyamatos működési ciklusok során az életciklus-költségek gyakran előnyben részesítik a dekantáló centrifugákat a vegyi üzemekben, amelyeknek nagy a munkaciklusa.
A dekantáló centrifugák egyértelmű előnyöket mutatnak a szűrőberendezésekkel szemben a következő kémiai szuszpenziós feldolgozási körülmények között:
Folyamatos és megszakítás nélküli gyártási követelmények
Széles ingadozások a szilárdanyag-koncentrációban és a betáplálási tulajdonságokban
Finom vagy lassan ülepedő szilárd részecskék
Közepestől magasig terjedő viszkozitású iszap
Szigorú biztonsági, környezetvédelmi és elszigetelési követelmények